Hol volt, hol nem volt, fent a kerek hegy közepén állt egy vén tölgyfa. Egyik ágán vert tanyát Csirip. Szegény, nagyon elhagyatottnak érezte magát. Egyszer arra járt Csip. Megtetszett neki Csirip, milyen aranyos, kedves...... És milyen szép fészekben lakik! Csirip nagyon megörült neki, végre nem lesz egyedül, neki is lesz társa. Jöhetnek a fiókák! Rövidesen megérkezett az első. Csip és Csirip boldog volt, együtt járták a környéket, boldogan röpködtek. Csirip boldogságához csak az újabb fióka hiányzott. Csip kezdett a szárnyalásnál lemaradozni, egyre nehezebben követte párját. Csirip ilyenkor megvárta, jó falatokkal etette, hogy újra erőre kapjon. Csirip egyre erősebbnek érezte magát, tudta, időnként be kell várnia társát, kicsit erősíteni, hogy újra együtt szárnyalhassanak. Megérkezett a második fióka. Milyen boldogok voltak! Csirip újabb szárnyalásba kezdett, fiókai követték. Nem vették rögtön észre, Csip bizony elmaradt a közelükből, egyre nehezebben tartja az iramot. Talán Csirip hibája is volt, de már nem csak párjával foglalkozott, fiókáit nevelte az életre. Figyelmét megosztotta párja és gyermekei között. Csip időnként lemaradt, erőt gyűjtött, igyekezett párját követni. Utolérte végre, de Csirip újabb repülésbe kezdett. Fiókák felnőttek, már külön utakon jártak. Ekkor döbbent rá Csirip, hol a társa? Fent, a nagy fa tetején figyel, várja, vajon merre lehet?Egyszer csak a bokrok alján felfedezi. Ott van! Lemegy hozzá, segíti, hogy feljussanak saját fészkükbe. Csirip ekkor veszi észre, fészkét túl magasra építette, társa már nem tudja követni a magasságokba, de ő sem akar már a bokrok mélyén élni. Hatalmas választás előtt áll, vagy elhagyja társát, hogy szabadon szárnyaljon, vagy lemond álmairól, csak hogy párjával maradhasson. Lemegy Csip mellé, kíváncsi, Ő mit szeretne? De párja mérges, haragszik, eltaszítja magától. Csirip döntött, nem elég, hogy nem engedik szárnyalni a fellegek közé, már nem is szeretik, dühösek rá. Őt hibáztatják a másik gyöngesége miatt? Tudja, már nem sokáig szárnyalhat, de azt a kis időt még szeretné élvezni. Fájó szívvel, könnyes szemmel búcsúzik Csiptől és indul az ismeretlen magasságokba. Határ a csillagos ég !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése