2008. április 17., csütörtök

A görény és a rózsa


Az erdő sürüjében Görényékhez új lakó érkezett! A család nagyon örült az új jövevénynek, kényeztették, szeretgették! ....Vagy nem? ....Ki tudja? ..... Minden esetre, mikor felnött rettenetesen nehéz, mogorva valaki lett belöle. Nehezen viselte, hogy mások illatosak, színesek. . de legalábbis MÁS-ok. Ahogy negativ kritikát kapott, ideges, mérges lett, egyre több és több "illatot" ,szagot engedett magából. Aki tehette, kerülte. Csak néhány társa volt, aki elviselte. ......Soha nem szerette a virágokat. ......Nem tudott mit kezdeni velük.
Egyszer betévedt egy virágos kertbe és meglátta a rózsát. Hát csak nézte, ...nézte,.... próbálgatta. Illatos.... színes....és nem hajbókol elötte! A virág nem volt már egy mai hajtás, tisztában volt magával. Aznap vagy fáradt volt, vagy csak rossz hangulatban, de ő is nehezen viselte a negativ kritikát. Kicsit piszkálgatták egymást. Mondhatta volna, csak a többiek nevében teszi, de öszintén, a lelke mélyén tudta, saját maga miatt nem hagyja , hogy sárba tiporják. A görény nekiment, a tüskék kissé megtépkedték.... Még mindig illatozik?.... Akkor megint hozzádörgölödzött,...... legyen a virág is bödös! .....Ugyan megtépkedte a bunádját, de már érezte, a saját illatát rajta, látta néhány levelét sikerült letörni, sőt a tüskékből is kitört néhányat. ....Úgy gondolta, jó munkát végzett! ...Ezek után a rózsát sem fogja senki szaglászni, csodálni!
A rózsa csak nevetett magában, már tudta: nem tart sokáig az állapota, hisz a hajnali harmat, az esti eső pillanatok alatt megtisztítja a szagoktól, a szennytől..! A néhány törött hajtás helyett erősebb, egészségesebb hajtások fejlödnek!...... Nem veszített semmit! .........Csak erösödött!

Nincsenek megjegyzések: