Visszatérés

Ma ismét visszatérek a virtuális játszó térre. Tudom 15 évig hanyagoltam a blogot, de az élet egyenesbe tért. Nem volt már olyan hatalmas vihar a lelkembe. Nem mondom, hogy megoldódott az életem, csak elviselhetővé vált. 

Most nem meséket írok, csak a gondolataimat.

Közben történtek jó dolgok ! Fiam megnősült, megajándékozott egy gyönyörű lány unokával. Fiús anya voltam, érdekes volt most lánnyal foglalkozni. 

Befejeztem a munkát, már nem hiányzott a minden napi "robot". 

Persze meglett a napi feladatom is. Unoka bölcsődébe került, anyja vissza ment dolgozni. Nagy feladatot kaptam: én vittem, hoztam minden nap. Így természetes lett, hogy részt kaptam az életéből. Jó volt újra terelgetni egy apró lelket.

Az élet ment tovább, már szinte kezdtem élvezni. Párommal is elsimultak a dolgok.Társfüggőségemet megtanultam kezelni.  

Most én mondtam, amit előtte kaptam.

- Már nem is szeretsz.

- Megszoktalak.

Aztán derült égből, villámcsapás! 

2022. szept.13. Tényleg szerencsétlen nap!

Reggel most már iskolába viszem a leányzót. Szokás szerint elköszönök:

- Egy óra múlva itt vagyok.

- Jó menést!

Fura köszönés, de már nem lepődtem meg semmin. 

Hazaérek 1 óra múlva és látom nagy a baj. Párom a gép előtt, de már élettelenül.

Beindul a reflex. eü. végzettség. Újraélesztés! Nem tudom, mennyi ideje ment el, talán még visszahozható! 

Á- átjárható légútak

B- befújás

C- cirkuáláció

Nagy nehezen lerángatom a padlóra, teszem, amit tenni kell. Teló kihangosítva, hívom a mentőt közben pumpálok ezerrel.

Szerencsémre a mentő 6 perc alatt kint van. Megjött a felmentő sereg!

-Most már nyugodjon meg! Nem tudunk magával is foglalkozni, más dolgunk van. 

Igazuk van, most csodát kell tenni! Én elvonulok, próbálom a légzésem rendbe tenni. 

Talán most jut el az agyamig, hogy mi történt. 

Fura értelmet kap a köszönés - jó menést! 

Semmi előjel, hirtelen jött minden. Talán könnyebb azoknak, akik tudják, rövidesen elveszítik szerettüket? Nem tudom, de ez így rettenet. 

Csak remélni tudom, tényleg jó menés volt, nem szenvedett otthon egyedül sokat. 

20 perc küzdelem után mentősök feladják. Nyugtatnak, nem kínlódott, hirtelen és azonnal ment el. Szívinfarktus! 

Valamennyi átjut az agyamon. Közben értesítem fiam, menyem. Megjött mindenki.

Jön a bürokrácia: szerencsére már 4-en vagyunk itthon, mindenki megjegyez valamit. Mindenki el tud búcsúzni, míg várjuk a szállítókat.

Mindez kábult állapotban! 

Mindent írunk, sorrendet állítunk és tesszük a dolgunk. 

Nem kívánom senkinek! De ezen túl kell esni.

Majd megyünk édesanyámhoz. Meglát minket együtt, munkaidőben. Már tudja, hogy nagy a baj. Mi meg izgulunk, hogy fogja viselni? 

Szerencsére jól. Nagyon féltettük, de még ő nyugtatott minket.